Semjén aláhúzta, a szabadságharc idején Gábor Áron öntödéjében ágyúvá lett székely harangok ma is szólnak a magyarság szívében. "Azt üzeni, és arra kötelez ez a harangzúgás, hogy nem hagyjuk magunkat, mert ami másnak jár, nekünk is jár, amit másnak lehet, az nekünk is lehet, ami másnak szabad, az nekünk is szabad. Barátaim, az Európai Unióban az önrendelkezés, az autonómia természetes megszokott, bevett valóság. Ha másnak lehet, nekünk is lehet, mert nem vagyunk alábbvalóak egyetlen más népnél sem", mondta Semjén Zsolt. Leszögezte: amikor a magyarság az önrendelkezésről beszél, nem irányul senki ellen. „Amit mi mondunk, amit mi kérünk az nem valamilyen székely specialitás, valamilyen soha nem látott és soha nem hallott túlzó követelés, hanem az, ami másoknak természetes napi valóság az Európai Unióban”, húzta alá. A miniszterelnök-helyettes az április hatodikát az egyetemes magyarság ünnepének nevezte, mivel idén az állampolgárság kiterjesztése lehetővé tette, hogy minden magyar kifejezze politikai akaratát. „Szeretett honfitársaim, félszavakból értjük egymást: önök mindenben számíthatnak ránk és mi is számítunk önökre! Isten áldja Erdélyt, Isten áldja Székelyföldet, Isten áldja Kézdivásárhelyt!", zárta beszédét Semjén Zsolt a magyar nemzeti ünnepen. Huszár hagyományőrzők élén, lóháton érkezett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Kézdivásárhely főterére, de Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is lóháton vonult körbe a téren.
Az autonómia nem valamilyen székely specialitás, hanem az, ami másoknak is természetes napi valóság az Európai Unióban, hangsúlyozta Kézdivásárhelyen ünnepi beszédében Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese.
Semjén aláhúzta, a szabadságharc idején Gábor Áron öntödéjében ágyúvá lett székely harangok ma is szólnak a magyarság szívében. "Azt üzeni, és arra kötelez ez a harangzúgás, hogy nem hagyjuk magunkat, mert ami másnak jár…