Pánik
Izzott a telefonom az üzenetektől, a hívásoktól, döbbenetes eseményre figyelmeztetnek: a bekamerázott gólyafészekben egyik fióka mozdulatlanul, egy furcsa pózban fekszik, úgy tűnik elpusztult. Az éjszakai viharos időben lehet villámcsapás érte. Nem nehéz elképzelni, mert még élénken él bennünk a hétvégi gólyamentési akciónk, ahol szintén a vihar, a villámcsapás, okozott tragédiát. Egy negyed óra elteltéével, miközben Kondor doktorral konzultáltam, a gólya megmozdult. Fellélegeztünk egy pillanatra, mert él. Majd Grubit is értesítettem, nézzen darus-kocsi után, üljünk össze sürgősen, lássuk mi a legjobb megoldás. Addig is figyeltük a fészket, a gólya ugyan megmozdult, de még mindig feküdt, és nagyon megviseltnek tűnt. A fészek hangulata is feltűnően feszült volt. Közben segítségünket kérték a megyei korháztól, az éjszakai vihar levert egy fecskefészket, amiben négy fióka volt. Összeszedték és meleg, biztonságos helyre tettek. Fiam Szabi ment utánuk, és hozta el őket. Az állandóan éhes molnárfecske fiókákat felváltva eteti és itatja a család, így az estére tervezett napi összefoglaló a rendkívüli eseményről a mi a gólyafészekben történt nem sikerült összeállítanom. Azonban előzetesen elmondom, hogy most már minden rendben van a négy gólyafiókával, és mikor a fecskefiókák hagynak annyi időt, hogy elkészítsem az összeállítást akkor felteszem.
Addig is jöjjön a négy kedves kis fecskefiókáról néhány pillanatkép. (K.Laci)
