Jegyzetek a ProfiZóna augusztus 10-ei adásához

1. Nemzetközi hitelminősítés

Sokat hallunk mostanában arról, hogy Romániának megkegyelmeztek a nemzetközi hitelminősítő intézetek. Emlegetik a Moody’s-t a Standard & Poors-t meg a Fitch-et és arról beszélnek, hogy sikerült elkerülni a junk (vagy magyarul spekulatív/gagyi kategória) katergóriát. Na, de nézzük, hogy miről is van szó, mit takar ez a sok fellengzős kifejezés?

Gondoljunk a hitelminősítésre úgy, mint az ország pénzügyi erkölcsi bizonyítványára vagy banki hitelképességi indexére.

Miről van szó? Amikor egy magánszemély hitelt kér a banktól, a bank megnézi a fizetését, a meglévő adósságait és azt, hogy korábban pontosan törlesztett-e.

Országszinten: A három nagy nemzetközi hitelminősítő (a Standard & Poor’s, a Fitch és a Moody’s) ugyanezt teszi az országokkal: megvizsgálják, hogy az állam képes és hajlandó lesz-e visszafizetni a felvett hiteleit.

A minősítők osztályzatokat adnak (a legjobb AAA-tól a csődig), de a piac szempontjából egyetlen éles határvonal számít igazán, az a vonal, ami a befektetésre ajánlott kategória és a junk között húzódik. Ami a junk felett van, az rendben van, mert ide tartoznak a kiszámítható adósok és a nagy nemzetközi befektetési alapok és nyugdíjalapok kizárólag ilyen országokba helyezhetik ki a pénzüket. A junk/gagyi kategória a magas kockázatot jelentő kategória, és ezt a kategóriát nem szívesen hitelezik. Akik mégis megteszik, azok az óriási kockázat miatt csak magas kamatok mellett hajlandóak pénzt adni.

Beszéltünk már arról az előző adásokban, hogy az idei év márciusában a GDP-arányos államadósság mértéke már elérte a 60,2 százalékos szintet, ami a masztrichti uniós szabályok szerint is a felső lélektani határ. Ez egy olyan vörös vonal, amely komoly jelzés kellene legyen minden felelősségteljes politikus illetve kormány irányába. A román kormány már több éve jelentős költségvetési hiánnyal küzd ezért újabb és újabb kölcsönökhöz kell folyamodjon. És egyre jobban eladósodik, mert arra is kölcsönt vesz fel, hogy a kamatokat törlessze. Ez egy kegyetlen 22-es csapdája és ebből csak úgy lehet kimászni, ha az államapparátus jelentős költséglefaragásokon megy keresztül. De ez idáig nem történt meg. A kormányok és a politikum szép szólamokat zengtek arról, hogy be kell húzni a kéziféket a fejetlen állami költekezések megállítására, de aztán eddig mindig csak az lett belőle, hogy még több adót szedtek ki a vállalkozók és az adófizető állampolgárok zsebéből.

És nem csak ez a probléma. Hiszen amit az állam kamatra költ, az hiányozni fog az oktatásból, egészségügyből, infrastruktúrából (utak, autópályák). Az állami kockázat beszivárog a bankrendszerbe is: drágulnak a lakossági és vállalkozói hitelek, a lej gyengülése pedig növeli az importált termékek árát (infláció). 

Románia jelenleg a befektetésre ajánlott kategória legalsó lépcsőfokán áll (BBB- / Baa3), ráadásul mindhárom nagy minősítőnél negatív kilátással.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Románia pénzügyileg borotvaélen táncol. Átnéztek a bizonyítványunkon, megadták a még épp elfogadható jegyet, de kaptunk mellé egy intőt.

Ha átkerülünk a junk kategóriába, akkor elindulunk meredeken lefele a lejtőn és egy államcsőd sem kizárt. Hiszen, ha a jelenlegi, befektetésre ajánlott minősítés melett sem sikerült összekapni magunkat, akkor a junk kategória magas kamatlábai melett nem igazán látom a pozitív perspektívát.

A kérdés már csak az, hogy a kormány mikor veszi végre észre: az intő után már az intőn túli világ jön? De melyik kormány, hiszen Románia már hónapok óta ügyvezető kormánnyal működik…

2. Gazdasági visszaesés 2026 első félévében

Vitaindító: https://maszol.ro/gazdasag/Siralmas-eredmennyel-zarta-az-elso-felevet-a-kiskereskedelem

https://insse.ro/cms/sites/default/files/com_presa/com_pdf/com_amanunt_06r26.pdf

A helyzet elszomorító, de nem váratlan. Az Országos Statisztikai Intézet 2026. augusztus elején kiadott, hivatalos gyorsjelentéséből több dolog is kiderül, és sajnos, egyik sem bíztató:

• zuhanó fogyasztás: 2026 júniusában a kiskereskedelmi forgalom volumene (bruttó adatok alapján) 5,7%-kal esett vissza az előző év azonos hónapjához (2025. június) képest.
• tartós a baj: Ez a csökkenés nem egyedi eset, hiszen 2026 első félévében (január-június) összesítve 5,6%-os volt a visszaesés a 2025-ös év azonos időszakához viszonyítva.
• minden szektort érint: A visszaesés kiterjedt a hazai kiskereskedelem összes fontos kategóriájára, ami a fogyasztás kiterjedt és súlyos szűkülését mutatja.

Ezek az adatok tökéletes összhangban vannak az előbbi témával, de egyébként idén már többször is beszéltünk arról, hogy a mélyülő költségvetési hiány (illetve ennek a nem megfelelő kezelése) és a nemzetközi porondon zajló konfliktusok oda vezettek, hogy az gazdaság motorja leffulladt. A román gazdasági növekedés legfőbb hajtóereje hagyományosan a belső lakossági fogyasztás. Az INS adatai azt mutatják, hogy az emberek kénytelenek meghúzni a nadrágszíjat az infláció és a gazdasági bizonytalanság miatt. 

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy Romániában nagyon magas, olyan 8% körüli a hivatalos infláció. Ha az inflációval kiigazított adatokat nézzük, akkor a helyzet még síralmasabb. Miért? Hát azért, mert a forgalom volumenét is ki kell igazítani az inflációval. Az idei 100 lej vásárlóereje jóval kisebb mint a tavalyi 100 lej vásárlóereje. Az INS csak arról beszél, hogy az idén az emberek értékben kevesebbet vásároltak. Viszont ha az inflációt is figyelembe vesszük, ez azt jelenti, hogy termék darabszámra levetítve még nagyobb a visszesés, hiszen a tavalyi 100 lejjel meg lehetett venni mondjuk 10 darab 10 lejes kenyeret, viszont az idei 94 lejjel (5,7%-os kiigazítás), olyan feltételek mellett, hogy a kenyér a 8%-os infláció miatt már majdnem 11 lej, már csak 8 és fél kenyeret vásároltak meg. És ez 15%-os reális visszaesést jelent.

Egyébként most kaptuk meg a Kovászna megyei cégek tavalyi, azaz 2025-ös mérlegadatait és itt, a Sepsi Rádióban, most, exkluzív módon osztok meg néháy számot. Az INS adatai talán ezért is nem értek teljesen váratlanul, hiszen ezt a trendet mutatják a 2025-ös év gazdasági adatai is. Látszólag a Kovászna megyei cégek forgalma stagnál (hiszen kevesebb mint 1% növekedést mutat az előző évhez képest) a nyereség viszont 8.5% növekedést mutat, ami jól hangzik! Viszont, amint azt az előbb is említettem, ha az adatokat kiigazítjuk az inflációval, akkor elmondhatni, hogy a megvásárolt termékek és szolgáltatások mennyisége csökkent és a profitot “megette” az infláció. 

Ami még aggasztóbb az az, hogy az alkalmazottak száma már több éve csökkenő tendenciát mutat. A tavaly, egyetlen év alatt majdnem 1000 munkahely tűnt el Kovászna megyében. És ez sem egy jó dolog, mert azt jelenti, hogy a helyi vállakozások úgy próbálnak talpon maradni, hogy kevesebb emberrel dolgoztatnak. Ez pedig hosszú távon nem fenntartható, mert nagyobb terhelést ró a megmaradt alkalmazottakra és ez rontja a munkamorált, kiégéshez és felmodásokhoz vezethet, ami a cégek stabilitását veszélyezheti és egy leépülési spirált indíthat el.