Az RMDSZ elnöke beszédében hangsúlyozta: azt, amit az erdélyi magyarok a maguk számára kérnek, nem akarják elvenni senkitől. „Egyenlők akarunk lenni, de nem kevésbé egyenlők. (…) Tiszteletet kérünk a tiszteletért cserében”, hangoztatta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint, a magyarságnak megvan a mai szabadságharca itt, a Kárpát-medence keleti szegletében. „Ma is a szabadságért, az egyenlőségért, a testvériségért naponta újra kell kezdenünk a mi harcunkat, mert vannak, akik tiltani akarják huszonöt évvel a kommunista diktatúra bukása után, tiltással próbálják emlékezésünket akadályozni, megpróbálják megtiltani, hogy utcára menjünk, hogy ünnepeljük ünnepeinket. Ők azok, akik 25 évvel a kommunista diktatúra bukása után méltó utódai lehetnek a császári és cári stratégáknak: meg akarnak fosztani az anyanyelv használatától, a zászlótól, a himnusztól, nemzeti szimbólumainktól, meg akarnak fosztani az iskoláinktól, meg akarnak fosztani a kultúránktól, és mindattól, ami egy ember, egy közösség, egy nemzet életében a legfontosabb – a nemzeti identitás alapjaitól. Meg akarják mondani, hogy miről beszélhetünk, és azt is, hogy miről mit gondolhatunk”, hangsúlyozta. Az RMDSZ elnökének beszédét többen hangos füttyel és bekiabálásokkal szakították félbe.
