Székelyföld autonómia statútumáról tárgyaltak a parlament emberjogi bizottságában

A statútum törvényes keretet biztosítana a romániai magyar kisebbség alapvető etnikai, nyelvi és kulturális jogainak – emelte ki a tervezet fenntartásakor Benkő Erika, RMDSZ-es képviselő. A sepsiszentgyörgyi képviselő a téma kapcsán elmondta, a román közösség tagjai nem értik az autonómia lényegét és szükségességét. Meglátásuk szerint Románia modellértékű ország, ahol a kisebbségek ügye meg van oldva. „Azért van szükség autonómiára, mert fontosnak tartjuk, hogy törvényi keretben rögzített garanciák létezzenek, hogy a magyar érdekképviseletnek ne kelljen mindig védelmeznie a már létező jogokat vagy állandóan újratárgyalnia alapvető közösségi jogokat. Ennek érdekében átfogó keretet szorgalmazunk, melyben rögzítik azokat a nyelvi és kulturális jogokat, melyek nem képezhetik vita tárgyát. A statútum lényegében ez a törvényi keret” – magyarázta a képviselő. Felszólalásában elmondta, a 21. században az autonómia három, gyakorlatban könnyen megvalósítható dolgot jelent: a magyar nyelvnek hivatalos regionális nyelvként való elfogadását, regionális döntéshozatali szabadságot és széleskörű pénzügyi autonómiát. Végezetül azt is elmondta, hogy tudatában vannak annak, hogy a román többség részéről léteznek félelmek Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, de ezek a félelmek megalapozatlanok. „Mi nem veszélyt vagy kockázatot jelentünk Románia számára, hanem értéket és szeretnénk, hogy az elkövetkezőkben ennek megfelelően tekintsenek közösségünkre” – nyomatékosított Benkő Erika.