Az Erdélyi Művészeti Központ (EMűK) újabb, sorrendben a harmadik kiállítása nyílik szeptember 20-án Szocrelatív – Erdélyi magyar művészet 1945-1965 között címmel a Székely Nemzeti Múzeum felújított Lovag- és Tolerancia Termeiben. A tárlat a kommunizmus első két évtizedében zajló művészeti élet áttekintésére és értékelésére vállalkozik úgy, hogy a kiállított tárgyak által a ma embere számára is érthetővé váljon az adott kor hatalmi-kulturális közege. Mintegy ellenpólusként ugyanakkor kísérletet tesz arra is, hogy a történelmi meghatározottságtól teljesen független, mindenkor érvényes szociális és művészeti vonatkozásokat fedjen fel. A manipulatív, korlátozó kultúrpolitikai nyomás alatt dolgozó képzőművészek munkái a szocreál viszonylagosságát mutatják: a kényszerű lepel alól minduntalan felsejlik az örök emberi vonás, amely a jövő nemzedékek érdeklődésére is számot tart. Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész a kiállításával azonos című, tartalmas és szép kivitelezésű tanulmánykötete részletesen foglalkozik a korszak politikai hátterével, ugyanakkor több rétegű művészettörténeti periodizációval teszi átláthatóbbá az 1945-65 közötti erdélyi magyar művészeti törekvéseket. A tárlat anyagát erdélyi közgyűjteményekből kölcsönözték: Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Nagyszalonta járultak hozzá a rendezvény sikeréhez.