Zene '80-tól napjainkig

Az önkormányzat által 2021-ben indított kezdeményezés célja, hogy az elemi osztályos diákokat gyalogos iskolába járásra ösztönözze, csökkentve ezzel a reggeli autóforgalmat és a légszennyezést, ugyanakkor erősítve a gyerekek önállóságát. Az évfordulót csütörtökön reggel ünneplik a városközpontban, a SEPSI-felirat előtt. A Lábbusz indulásakor mintegy hatvan gyermek vett részt a programban, mára azonban több útvonalon működő közösségi kezdeményezéssé vált. A „gyalogos járatok” összesen több mint 13 kilométeres útvonalon közlekednek, a gyerekeket pedig minden reggel önkéntesek – köztük szülők, tanárok és más közéleti szereplők – kísérik az iskolába. A külföldi mintára létrehozott program az elmúlt években több erdélyi településen is elterjedt. A Lábbusz tavaly országos elismerésben részesült Bukarestben, a Közszféra Innovációs Gáláján.

A Kovászna Megye Tanácsa és a székelyföldi lovas közösség összefogásával megszervezett IX. Márton Áron Pünkösdi Lovas Zarándoklat Erdély püspöke, Márton Áron születésének 130. évfordulója előtt tiszteleg. A kézdi- és orbaiszéki települések képviselői hagyományosan a perkői kápolnánál gyűlnek össze, ahol rövid szentmise keretében tűzik fel településeik imaszalagjait a zarándok lovasok keresztjére. Az eseményen részt vesz Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, a térség elöljárói és egyházi méltóságok is. A lovas zarándoklat első napján, ma reggel a sepsiszéki útvonalon indultak el a lovasok Árkosról Kézdiszentlélek felé, míg délben az orbaiszéki útvonal Zágonból rajtol szentmisével egybekötve. Május 21-én az Olt-mente útvonal Illyefalváról indul Sepsibükszád irányába, míg délelőtt tíz órakor a perkői kápolnától, rövid egyházi szertartás után a lovasok elindulnak Csíksomlyóra.

 

Kovászna megyében Uzon számított 2025-ben a legtehetősebb községnek – derül ki a Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium friss adataiból. A település költségvetése tavaly meghaladta a 26 és fél millió lejt, amivel a megye legerősebb községi rangú önkormányzata lett. Országos összevetésben ugyanakkor továbbra is a nagyvárosok környékén fekvő községek vezetik a rangsort. Románia leggazdagabb községe 2025-ben a Iași megyei Miroslava volt, amely több mint 170 millió lejes költségvetéssel zárta az évet. A korábbi listavezető Szászfenes a második helyre szorult, közel 167 millió lejes büdzsével, míg a harmadik helyen az Ilfov megyei Chiajna végzett. A jelentés szerint Bihar megyében Szentmárton is az ország élmezőnyébe került, főként a Félixfürdő és Püspökfürdő turisztikai bevételeinek köszönhetően. A magyarlakta megyék közül Hargitában Gyergyóalfalu, Marosban Marosszentkirály, Szatmárban Nagytarna, Szilágyban pedig Sarmaság rendelkezett a legnagyobb költségvetéssel a községek között.