Zene - csak újak

A terméket a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség műhelyében készítik, és az indulástól elérhető a pékség üzleteiben, valamint partnerpontjain Erdély-szerte. A kenyér hagyományos, kézműves technológiával, vadkovásszal készül, a tészta 48 órán át érlelődik, és nem tartalmaz hozzáadott élesztőt. A termék rozs-, pityóka- és kukoricalisztet is tartalmaz, így kiemelve a természetes alapanyagok ízét. A „Déli Harangszó” kenyér a közösségi gazdaság szemléletét képviseli: célja, hogy a történelmi déli harangszó üzenetét – a békét, az összefogást és a közösségi felelősséget – a mindennapokban is megjelenítse. A tervek szerint a forgalmazás Sepsiszentgyörgyről indulva Erdélyre, majd a Kárpát-medencére, később a Baltikum–Fekete-tenger térségére is kiterjedhet.

 

A beszámolók szerint a fiatalok egymás között magyarul beszélgettek, amit az Universitatea Cluj futballcsapat szurkolóihoz köthető személyek ellenségesen fogadtak, majd szóban támadták őket. A rendelkezésre álló videófelvételek tanúsága szerint a szurkolók agresszív hangnemben követelték, hogy a fiatalok ne használják a magyar nyelvet, és több sértő, megalázó kijelentést is tettek. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat hangsúlyozza: az eset egyértelműen nyelvi és etnikai alapú megkülönböztetésnek minősül, és elfogadhatatlannak tartják, hogy a hatóságok ezt pusztán közrend elleni kihágásként kezeljék. A szervezet emlékeztet: az anyanyelv szabad használata alapvető jog, amely nem szolgálhat megfélemlítés vagy agresszió alapjául. Benkő Erika, a Jogvédelmi Szolgálat vezetője elmondta: nem ez az első ilyen eset Kolozsváron, és a magyarellenes megnyilvánulások nem kizárólag futballszurkolókhoz köthetők. A szervezet ezért elvárja, hogy az illetékes hatóságok határozottan lépjenek fel, valamint azt is, hogy az Universitatea Cluj és a város polgármestere egyértelműen elhatárolódjon a történtektől. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat fontolóra vette, hogy a napokban hivatalos levélben fordul a futballklub vezetéséhez és Kolozsvár polgármesteréhez, az egyre gyakoribb magyarellenes incidensek miatt.

 

 

A Kovászna megyei Com.Pass Egyesület – programjának célja az volt, hogy gyerekek és fiatalok élményalapú tanuláson és közös alkotáson keresztül kapcsolódjanak saját közösségeik múltjához. A projektben összesen 160 gyermek vett részt hét településről, többek között Uzonból, Barótról, Kézdivásárhelyről és Sepsiszentgyörgyről. A foglalkozások közösségi terekben, iskolákban, múzeumokban, valamint egy sepsiszentgyörgyi alkotótáborban zajlottak. A Berde Mózsa Körök keretében a résztvevők beszélgetések, kutatás és játékos feladatok segítségével fedezték fel, milyen volt gyereknek lenni az elmúlt száz évben. Minden településen egy illusztrált mini-monográfia is készült a helyi gyerekkor-emlékekből. A projekt csúcspontja egy ötnapos alkotótábor volt, ahol húsz gyermek hozott létre közösen egy színházi előadást, A Pál utcai fiúk történetének mai értelmezéséből kiindulva. Az előadást közös beszélgetések követték gyerekek és felnőttek részvételével.