A nagy cégek is bajban vannak
Vitaindító:
https://maszol.ro/gazdasag/Robbanasszeruen-no-a-fizeteskeptelenne-valo-nagy-cegek-szama
A cikk szerint robbanásszerűen nő a fizetésképtelenné váló nagy cégek száma. A szerző, a ZF egyik cikkére és a cégbírósági adatokra hivatkozva ezt írja: “Az év első kilenc hónapjában 5250 cég vált fizetésképtelenné, 12 százalékkal több, mint 2025 azonos időszakában, írja a Ziarul Financiar. Az Országos Cégnyilvántartó adatai azt mutatják, hogy az idei a legnagyobb érték 2018 óta. Ez önmagában is aggasztó, az azonban még inkább, hogy főleg a csődközeli állapotban levő nagy cégek száma ugrott meg. Idén 142 olyan cég vált fizetésképtelenné, amelynek az árbevétele meghaladja az 1 millió eurót, 65 százalékkal több, mint tavaly. A minimum 4 millió euró árbevételű vállalatok kategóriájában még nagyobb, 140 százalékos volt a növekedés, 17-ről 41-re emelkedett a számuk.”
Első olvasásra az ember azt gondolná, hogy a gazdasági válság újabb jelét láthatjuk, hiszen ime, a probléma már ott van a nagyvállalatoknál is. És tévedés ne essék, a probléma már tényleg ott van a nagyvállalatoknál is, de a cikkben felsorolt adatok ezt nem támasszák alá.
A cikk címe túlzás. Az 1 illetve 4 millió eurós forgalmú cégek nem tartoznak a nagy cégek körébe. Ezek a törvényi besorolás szerint mikró illetve kis cégek. Kovászna megyében, amely köztudottan a mikrovállalkozások megyéje (az 5.500 mérleget letevő cégből 90% a mikrovállalkozások körébe tartozik) , 350 olyan cég van amelyiknek legalább 1 millió euró és 82 olyan cég van amelyiknek legalább 4 millió eurós forgalma van.
Ezen túl, a cikkben említett 5250 fizetésképtelen cég országos szinten nem számottevő. Országos szinten kb. 900.000 aktív cég van, ennek 0,6 %-át teszi ki a fizetésképtelen cégek száma. Ez, megkockáztatom, természetes velejárója a piacgazdaságnak és ilyen arányban nem kellene aggodalomra adjon okot. Persze, ez is relatív, mert ha úgy vesszük, Kovászna megyében kb. Ennyi cég működik.
És itt még szeretnék egy perc erejéig kitérni a cégek nagyság szerinti besorolására. Sok ember fejében kavarodást okoz az a tény, hogy a mikrovállalkozásoknak két értelmezése van. Az egyik a statisztikában használt besorolás, a másik pedig az adózás szempontjából vett besorolás. Ez egy kicsit ilyen szerencsétlen egybeesés. A statisztikai besorolás a cégeket az alkalmazottak száma, a forgalom és a vagyonuk (mérlegfőösszeg) függvényében osszák 5 nagy kategóriába:
Adózás szempontjából a mikrovállalkozások azok, amelyeknek legtöbb 9 alkalmazottjuk van és nem több, mint 100.000 euró a forgalmuk.
Na, de térjünk egy kicsit vissza a cikkhez. Lássuk, hogy mely területeket sújtja leginkább a probléma, azaz, hogy hol jegyzik a legtöbb fizetésképtelenséget?
A növekedés kilencven százaléka két szektorból tevődik össze:
Agrárium (+52,5%): Rendkívül súlyosak a körülmények, ami elsősorban a sorozatosan gyenge, szárazsággal teli esztendők következménye, hiszen ezek végleg felemésztették a még meglévő tartalékokat.
Építőipari szektor (+10,2%): A visszaszoruló ingatlanpiaci kereslet, a szigorodó hitelezési feltételek, valamint a beruházások elmaradása pecsételi meg a vállalkozások sorsát.
Ugyanakkor a kereskedelmi szférában (5 százalékkal), a feldolgozóiparban pedig (6 százalékkal) mérséklődött a csődeljárások száma a tavalyi évhez képest.
A kereskedelemben és a feldolgozóiparban látható 5-6%-os csökkenés nem azt jelenti, hogy ezek a szektorok virágoznának. Inkább arról van szó, hogy itt a csődállomány relatíve stagnál: a cégek túlélési üzemmódban, de még tartják magukat. Ezzel szemben a mezőgazdaság és az építőipar az, ahol a helyzet fokozódik és nem véletlenül...
Az időjárással nehéz dacolni, ezért a mezőgazdaságban tapasztalható visszaesés akár elfogadható is lehetne (most nem szeretném azt boncolgatni, hogy egy pénzügyileg erős vállalatnak még a kedvezőtlen időjárás ellen is vannak lehetőségei). Az építőipari szektort illető, adatok viszont egyáltalán nem meglepőek, figyelembe véve az utóbbi évek romániai történéseit. A sok megszorító intézkedés (adónövelések, az építőipari kedvezmények eltörlése), a minimálbér közel 50%-al való növelése és az állami megrendelések drasztikus csökkenése mind mind közrejátszottak ebben. Én azon csodálkozom, hogy a helyzet csak ennyire rossz…