Nagyobb gazdaság, nagyobb kockázatok? Románia a 2008-as világválság után.
Vitaindító:
A cikk fő üzenete az, hogy bár Románia gazdasága ma jóval nagyobb és összetettebb, mint a 2008-as pénzügyi válság idején, az ország most új típusú, de ugyanolyan komoly kockázatokkal néz szembe.
A főbb kockázati tényezők egyrészt a megugró államadósság és az “árnyékbankrendszer” megerősödése.
Vegyük sorra:
Nagyobb gazdaság, de megugró államadósság: A román GDP jelenleg 3,8-szor, a bruttó átlagbér pedig 6,2-szer nagyobb, mint 18 évvel ezelőtt (a Lehman Brothers csődjekor- ez volt a 2008-as gazdasági krízis kirobbantója). Ugyanakkor az érem másik oldala, hogy a GDP-hez viszonyított államadósság közel ötszörösére nőtt. A magas globális és európai kamatkörnyezet miatt a költségvetési hiány finanszírozása egyre drágább és nehezebb. Erről sokat beszéltünk. Nem azzal van baj, hogy van államadósság, hanem azzal, hogy a román állam fejetlenül, stratégia és vízió nélkül növelte ezt az államadósságot, és közben nem tette képessé, nem készítette fel a gazdaságot arra, hogy ezzel a megnövekedett teherrel szembe tudjon nézni. A nemzetközi hitelminősítők most elnézőek voltak Romániával szemben, de ha tovább folytatódik ez az esztelen hitelből való költekezés, akkor hamar a junk kategóriába kerülünk.
Az első kockázatot kiegészíti az, hogy nemzetközi szinten a magánszféra finanszírozási igénye is megváltozott. Ez a változás nem véletlen, hiszen a 2008-as gazdasági válság után a banki szektor az egész világon túl lett szabályozva és nagyon nehezen lehetett hitelhez jutni. Ma bankok jobban feltőkésítettek és szigorúbban felügyeltek. Viszont pontosan a banki túlszabályozás miatt a szabad tőke más irányba csoportosult. Kialakult, illetve inkább az a helyes megfogalmazás, hogy megerősödött az úgynevezett “árnyékbankrendszer”, azaz a magántőke-alapokból, a fedezeti alapokból és a magánhitelezőkből álló rendszer. Úgy néz ki, hogy a pénz nem szereti, ha túl van szabályozva. A vállalati szektor azért imádja a magánhitelezőket, mert nem kell hónapokig tartó bürokrácián átmenniük, és egyedi, rugalmas struktúrákat kapnak. Viszont a lazább szabályozás miatt a kockázat is nagyobb ezeknek a nem banki szektorban csoportosult pénzeknek a kihelyezésekor. A magántőke-alapok, fedezeti alapok, magánhitelezők által nyújtott hitelek sokkal rugalmasabbak, viszont egy turbulens időszakban az általuk jelentett kockázatok gyorsan felerősödhetnek. A hagyományos bankoknál egy likviditási pánik esetén be tud lépni a jegybank mint végső hitelező, hogy feltöltse a rendszert készpénzzel. A magántőke-alapoknál, fedezeti alapoknál és egyéb magánhitelezőknél viszont nincs jegybanki védőháló és ez egy pánik esetében azonnal fejre tudja állítani az amúgy is gyenge lábakon álló román gazdaságot.
Romániában a helyi árnyékbankrendszer önmagában nem óriási, a veszély nem elsősorban abból fakad, hogy a hazai cégek tömegével vennének fel hiteleket külföldi magántőke-alapoktól. A kockázat a nemzetközi fertőzésben rejlik: ha a nemzetközi piacon elakad a likviditás és bepánikol az árnyékbankrendszer, a globális befektetők azonnal elhúzzák a tőkét a feltörekvő, sérülékeny piacokról — és Románia a magas államadósságával meg a „junk” kategória szélén táncoló ratingjével az elsők között lesz, ahol elzárják a pénzcsapot.
2. Befékezett az infláció augusztusban
Vitaindító: https://maszol.ro/gazdasag/Befekezett-az-inflacio-augusztusban
A cikk címe úgy hangzik, mintha megkönnyebbülhetnénk: „Befékezett az infláció augusztusban (6,17%)”. A vásárló fejében ilyenkor az jelenik meg, hogy az árak elkezdtek visszarendeződni. A valóság viszont más. Ahhoz, hogy ezt megértsük, el kell magyaráznunk egy kicsit az infláció “furfangos” számítását. Ugyanis az van, hogy az inflációt mindig az előző év hasonló hónapjában lévő inflációhoz hasonlítják (év/év alapú index). Tehát a 2026. augusztusi árakat a 2025. augusztusi árakhoz mérik. Romániában az utolsó általános áfaemelés nem is olyan régen, 2025. augusztusában történt és ez kihatással volt az árakra (ja, és ne felejtsük az energia piac liberalizálását sem, ami 2025 júliusban történt). Ekkor az árak hirtelen „ugrottak” egyet. Onnantól kezdve 12 hónapon keresztül (2025 augusztusától 2026 augusztusáig) minden hónapban egy olyan árat hasonlítunk egy tavalyi árhoz, ami még az adóemelés előtt volt. Amikor elérkezünk 2026 augusztusához, az összehasonlítási alap megváltozik, ugyanis most már a 2026. augusztusi árakat a 2025. augusztusi (megnövekedett) árakhoz hasonlítjuk. Mivel 2025 augusztusában már magasabbak voltak az árak az adóemelés miatt, az olló bezárul. Az „adóemelés hatása” kiesik a statisztikából, mert már mindkét viszonyítási pontban (tavaly és idén is) benne van a magasabb adó. És pont ezért nem igazán jó hír ez a 6.17%.
A 6,17% azt jelenti, hogy a tavaly augusztusi, amúgy is extrém magas árszinthez képest drágult tovább minden több mint 6%-kal. Az árak nem csökkentek, hanem a korábbi magas emelkedési ütem állt be egy stabilan magas szintre.
A Román Nemzeti Bank (BNR) előrejelzése szerint decemberben is 6,1% körül alakul majd a mutató. Ez azt jelenti, hogy az infláció nem „fékezett”, hogy megálljon, hanem elért egy magas platót, és ott rendezkedett be. Ez a 6% feletti érték még mindig több mint a duplája a jegybank hivatalos inflációs célsávjának (1,5% – 3,5%).
A cikk kiemeli, hogy az élelmiszerek ára minimálisan nőtt, az inflációt főleg az üzemanyagok drágulása hajtja. Ez a furfang másik része: a fogyasztó azt hiszi, ha az élelmiszer nem drágul, a veszély elmúlt. Csakhogy az üzemanyagárak emelkedése időeltolódással (késleltetve) gyűrűzik be a szállítási és termelési költségekbe, így a mai drágább üzemanyag a holnapi bolti árakban fog visszaköszönni.