MI-re fordított költségek tetemes növekedése a vállalati szférában
A cikk a Revolut Business legfrissebb (2026-os) elemzését mutatja be, amely több mint 850 ezer globális üzleti fiók adatain alapul.
A elemzésből kiderül, hogy a mesterséges intelligencia már nem csak egy hangzatos jelszó, hanem kőkemény üzleti befektetés. A legfrissebb adatok szerint a vállalatok MI-re fordított kiadásai egyetlen év alatt – 2025-ről 2026-ra – elképesztő mértékben, 406 százalékkal nőttek.
Az elemzésből az derül ki, hogy a vállalatok egy felhasználóra vetítve átlagosan 416 dollárt költenek MI-re, míg a lakossági fogyasztók csak 42 dollárt. A fókusz egyértelműen a produktivitást növelő nagy platformokon van (OpenAI, Anthropic, Cursor).
Figyelem, egyelőre a nemzetközi piacról beszélünk!
A mikrovállalkozások az MI igazi nyertesei
az MI-t használó cégek 77,9%-át a mikrovállalkozások teszik ki (ők adják a teljes költés közel 60%-át).
ennek a valószínű magyarázata az, hogy az MI segítségével ezek a kis cégek gyorsabban tudnak növekedni és csapatuk teljesítményét fokozni anélkül, hogy masszív létszámbővítésbe kellene kezdeniük.
Számszerűsítve: 2026 júliusában egy mikrovállalkozás (1-10 fő) átlagosan 236 dollárt, míg egy középvállalkozás (51-200 fő) már több mint 2000 dollárt költött ilyen eszközökre.
Nem meglepő módon az IT, a tanácsadás és az üzleti szolgáltatások szektora dominál: bár csak a cégek negyedét (25,8%) adják, a teljes MI-költés kétharmada (66,4%) tőlük származik.
A lemorzsolódás nagyon alacsony: mindössze a cégek 10,1%-a hagyta abba teljesen az MI eszközök használatát.
Ugyanakkor elindult egyfajta piaci konszolidáció: a cégek 32%-a váltott valamilyen kisebb platformról a nagy, bevált nevek (mint az OpenAI vagy az Anthropic) felé, ahol a felhasználók megtartási aránya eléri a 90%-ot.
Romániában a legnagyobb ugrást az MI-költések terén a középvállalatok (Mid-Market) produkálták: náluk egyetlen év alatt 440,2%-kal nőttek ezek a kiadások. Őket követik a nagyvállalatok (Enterprise) 254,8%-kal, a KKV-k (246,5%), majd a mikrovállalkozások (224,4%).
Az elemzéssel kapcsolatosan azért nekem vannnak fenntartásaim. Például azért, mert a Google Gemini vagy a Microsoft Copilot MI-jét meg sem említi és eléggé hihetetlen a számomra, hogy a vállaltok ezt ne használnák, figyelembe véve, hogy a Microsoft Office vállalti csomagba vagy a Google Workspace vállalti szolgáltatásába eleve bele van építve.
A kulcs a Revolut elemzésének módszertanában rejlik, amit a cikk is megemlít: "Analiza... se bazează pe date anonimizate și agregate ale tranzacțiilor efectuate prin cele peste 850.000 de conturi business Revolut..." (Az elemzés a Revolut Business fiókokon keresztül végrehajtott tranzakciókon alapul).
Ha egy cég vesz 10 db ChatGPT Plus előfizetést, vagy befizet a Claude-ra, azt tipikusan a céges bankkártyával (pl. Revolut kártyával) teszi, havonta, különálló "OpenAI" vagy "Anthropic" tranzakcióként. A Revolut algoritmusa ezt könnyen felismeri és "AI költésként" címkézi.
Integrált szolgáltatások (Google Gemini, Microsoft Copilot) a Gemini gyakran a Google Workspace (vagy a Microsoft Copilot a Microsoft 365) vállalati előfizetés része. A cég kifizeti a havi nagy Google/Microsoft számláját, amit a Revolut rendszere egyszerűen "Szoftver/Cloud/Google" kiadásként lát, és nem tudja szétválasztani, hogy abból a számlából mennyi ment az alap email szolgáltatásra, és mennyi a dedikált Gemini Advanced licencere.
Szóval, ha a Gemini és a Copilot integrált használatát is belevennénk, a valós céges AI-használat valószínűleg még a cikkben szereplő brutális számoknál is jóval magasabb, csak épp a "színfalak mögött", az irodai szoftverekbe rejtve történik.
Tehát, amit itt látunk, az csak a jéghegy csúcsa: az a rész, amit a cégek tudatosan, külön megvásárolnak. A jéghegy rejtett része az a 'láthatatlan AI', amit a Google és a Microsoft szép lassan belecsempész a mindennapi munkánkba. Valószínűleg 1-2 év múlva már nem is fogunk külön 'AI-költésekről' beszélni, mert annyira alapértelmezett lesz, mint ma az internet-előfizetés.
Látható az elemzésből, hogy a mikrovállalkozások nagyon rákaptak az MI-re, feltételezhetően azért, mert így egy aránylag szerény ráfordítással emberi munkaerő felvétele nélkül tudnak növekedni. Ez teljesen érthető, hiszen az MI a kezdeti lehetőségeihez képest (rajzolás, dokumentumok létrehozása) ma már nagyon komplex feladatok ellátására is képes úgy, hogy nem igényel a felhasználók részről kimondott programozói ismereteket.
Mit jelent ez a gyakorlatban egy 5 fős cégnél? Például a Claude (Anthropic) vagy a ChatGPT képes egyetlen feltöltött PDF alapján komplett árajánlatokat, szerződéstervezeteket írni. A Cursor – amit szintén említ a cikk – egy AI-alapú kódszerkesztő, ami azt jelenti, hogy egy webshopot üzemeltető kis cégnek nem feltétlenül kell drága fejlesztőt hívnia egy apró módosításhoz, a program megírja helyette a kódot. Ez már régen nem csak szórakoztató versírás vagy képalkotás, ez valódi üzleti előny.
A Google Gemini pedig a feltöltött dokumentumokból és Excel-táblázatokból úgy képes komplex elemzéseket vagy vezetői összefoglalókat készíteni, hogy az adatstruktúrát és a táblázat oszlopait magától megérti — nem kell neki külön elmagyarázni, mit lát a sorokban.
Én személy szerint nagyon várom a MI gyakorlati oldalának a továbbfejlesztését, mert az az igazság, hogy a mi munkánkat a Kereskedelmi és Iparkamaránál nagyon sokat segíti.
Költségvetési hiány csökkenése
Vitaindító: https://maszol.ro/gazdasag/Sokat-faragtunk-le-a-koltsegvetesi-hianybol
A cikk szerint az idei első év nyolc hónapjában nominálisan 31 százalékkal csökkent a költségvetési hiány az előző év azonos időszakához képest, GDP-arányosan pedig 2,89 százalékra mérséklődött.
De mielőtt bontanánk a pezsgőt: vajon tényleg gatyába rázta a kormány az államháztartást, vagy csak ideiglenes tűzoltást látunk, miközben az államadósság kamatai elviszik a megtakarításainkat?
Hol is van a probléma? Egyrészt, bár maga a hiány csökkent, az államadósság finanszírozása drámaian drágult. A tavalyi évhez képest 8,86 milliárd lejjel többet költött az állam kizárólag a korábban felvett hitelek kamatjaira. Másrészt, a csökkenés ellenére az állam továbbra is jelentősen túlköltekezik: az első nyolc hónap alatt felhalmozott hiány még így is megközelíti a 60 milliárd lejt (és ebből 40 milliárd lej kamatköltség!!! Tehát a hiány kompenzálására bevonzott pénz több mint 60%-át kamatra költjük).
A +8,86 milliárd lejes kamatnövekedés azt jelenti, hogy az állam által megspórolt pénz jelentős részét azonnal elnyelik a hitelezők. Románia az Európai Unió egyik legdrágábban hitelezett országa; a magas kamatok miatt a jövőbeli növekedést fizetjük ki a múltbeli adósságok törlesztésére.
A cikkből az is kiderül, hogy a helyzet javulását sokat segítette az EU-tól bevonzott pénz, viszont ez egy egyszeri lehetőség, ami hosszú távon nem oldja meg a problémát. A nemzetközi hitelminősítő intézetek nem hiába akarták az ország hitelképességét a JUNK kategóriába leminősíteni.
Ugyanakkor, a hiány csökkenése részben a korábbi megszorító intézkedéseknek és a beruházások visszafogásának/átütemezésének köszönhető. Kérdés, hogy ez a lefaragás az állam hatékonyabb működéséből fakad, vagy abból, hogy elhalasztottak fontos fejlesztéseket? Én inkább erre a második variánsra tippelnék. Trükköznek a minisztériumoknál, hogy szebb statisztikákat produkáljanak, de a realitás az nem ennyire fényes.
Hogyan csinálnak szebb statisztikát papíron? Nagyon egyszerűen: a felújítások, útépítések elkészültek, az állam zsebében ott lapulnak a számlák, csak épp elhalasztják a kifizetésüket a következő negyedévre vagy jövő évre. Ezzel a kincstári trükkel papíron most kisebb a hiány, de a számlákat előbb-utóbb ki kell fizetni, ráadásul a csúszó kifizetések miatt a kivitelező magáncégek kerülnek nehéz helyzetbe.
És itt a másik probléma is. Azt látjuk, hogy a hiány csökkentése nem az államapparátus karcsúsításából vagy a pazarlás felszámolásából fakad. És mi ennek az ára a mindennapokban? Az, hogy kevesebb jut kátyúzásra, iskola- és kórház-felújításra, a háttérben pedig folyamatosan ott lebeg az újabb adóemelések réme, mert a megnövekedett kamatterheket valakinek állnia kell.
